Kedves szerzőnk: Nora Roberts
Kellemes olvasást kívánunk!

Heti kétszer új részeket közlünk kedvenc íróink regényeiből. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy az online regények szerzői joga értelmében a történetek kizárólag olvasásra engedélyezettek. Azok magánhasználaton kívüli másolása, terjesztése, közzététele büntetőjogi felelősséget von maga után!

Baby Orang Utan hanging from a rope

A kurtizán titka

Folyt. köv.

– Rossz nyomon jársz – jelentette ki Eve, akit a szíve mélyéig megrendített a férfi ítélete. – Megvettem a boltot, de üzleti praktikákat már nem vehettem hozzá. Minden tőlem telhetőt megpróbáltam, és igen, igazad van, meg kell küzdenem a talpon maradásért, mert hajlok arra, hogy túl nagylelkű legyek az ügyfelekkel. Ennek ellenére sohasem folyamodnék törvénytelen módszerekhez a megélhetésem érdekében.


Érezte, hogy Rowarth okos, éles és átható, szinte tapintható tekintete az arcát fürkészi.


– Tudom, hogy hajlamos vagy a legrosszabbat feltételezni rólam – mondta Eve keserűen –, de legalább annyit megtehetnél, hogy helyesen értelmezed a vádjaidat. Vagy azzal gyanúsítasz, hogy Warren Sampson szeretője vagyok, de ez esetben aligha egyensúlyoznék a nincstelenség határán, és figyelném, hogy megy tönkre az üzletem, sokkal inkább élvezném a férfi hatalmas vagyonát, kényelemben és jólétben élnék… vagy úgy gondolsz rám, hogy zsarolás áldozata vagyok. Egyik sem helyes. – Eve kettéroppantotta az ujjai közt tartott ceruzát. – Nyugodtan foghatod a gyanúsítgatásaidat és beledughatod abba a hercegi… – Eve elhallgatott, még mielőtt valami durva szó szökött volna ki a száján, melyet még gyerekkorában, az utcán szedett fel. – …a hercegi pipádba, és elfüstölheted – fogalmazta át a mondat végét. – Semmit sem tudsz bizonyítani, mert nincs is mit bizonyítani, és ezt megmondhatod Lord Hawkesburynek is.


Újabb csend következett, aztán Rowarth megmoccant, ismét nyújtózott egyet.


– Akár igaz is lehet, amit mondasz, Eve, de ezzel együtt bűnt követtél el, és ez már bizonyított. Lopott árut tartasz a boltodban. – Rowarth a hajkefe felé intett. – Ezt és az ablakpárkányon álló gyertyatartókat gyanúm szerint a Broughton-kastélyból lopták el két héttel ezelőtt. Ezért önmagában felakaszthatnak.


Eve szíve tompán megdobbant. Vajon hányszor és mióta használta Warren Sampson a boltját arra, hogy tisztára mossa a lopott holmit? A férfi cinkostársai hozták be az árut, és ő tudatlanságában fizetett értük. Pénzt adott olyan dolgokért, amelyek rablásból származtak. Milyen naiv volt! Most pedig az élete is veszélybe került. Rowarth ismét az arcát fürkészte, és Eve-nek olyan érzése támadt, mintha a lelkébe próbálna belelátni. Valóban képes lenne halálra ítéltetni őt? Eve ezt nem hihette, nem hitte. Az igaz, hogy megváltozott, keményebb lett, mint ahogy emlékezett rá, de talán mégsem vetemedne ilyen súlyos dologra.


– Akkor nyugodtan tartóztass le! – provokálta. Tekintetük összecsapott, a kék és a sötét szempár egymásba fúródott. – Adj hóhérkézre, ha képes vagy rá!


Hosszú, fájdalmas csend következett, végül Rowarth megrázta a fejét.


– Valami egészen mást forgatok a fejemben veled kapcsolatban – mondta, és hangja ismét olyan fagyos volt, hogy Eve-et kilelte a hideg. – Egy másik ékszert is elloptak az ezüsttel együtt, egy zafír nyakláncot. Ha sikerül bebizonyítanunk, hogy még mindig Sampsonnál van, akkor megfogtuk a fickót.


– Nem látom, hogyan érintene ez engem.


– Mindjárt megmondom – nézett rá Rowarth. – Ma este Sampson partit rendez a házában, a Juniper Hillen. Részt veszel rajta velem együtt. Az est folyamán megkeresed Sampsont, és elejtesz néhány célzást, hogy tudod, arra használja a boltodat, hogy túladjon a rablott holmin, aztán javaslatot teszel, hogy ti ketten kössetek üzletet a busásabb haszon érdekében. Ezt biztosan vonzónak fogja találni. Megkérdezed tőle, van-e esetleg még olyan holmija, amelyet át tudna passzolni neked. Valami ékszert talán. – A férfi tekintete ismét végigsiklott rajta, és úgy tűnt, egy pillanatra elidőzik a szájánál. – És persze megédesíted az ajánlatot.